Elérkezett a nyár színpompás virágaival, csodálatos lepkéivel és kedves madaraival.

Ezen a nyáron is kutyameleg volt. A Betonkeverő szorgalmasan végezte a dolgát, szállította a frissen kevert betont egyik építkezésről a másikra. A házak úgy bújtak ki a földből, mint eső után a gomba. Egyik pillanatról a másikra. Bizony a nap végére a Betonkeverő nagyon elfáradt. Kisbarátunk semmi másra sem vágyott, csak hogy felforrósodott...

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis piros autó. Csuda kis járgány volt tülkölni is tudott, persze csak, ha ő maga is akarta. Éjszakánként, míg kisgazdája aludt általában felfedezőútra indult a játékos polcról. Előfordult, hogy a kisfiú, akit Zsoltinak hívtak lefekvés előtt még játszott egy kicsit az autóval és elfelejtette a helyére...

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szép pöttyös labda, aki nagyon büszke volt a pöttyeire. Zsolti kapta a labdát és nagyon vigyázott rá. Igaz, néha belerúgott, amit pöttyös labda nagyon nehezményezett. Ilyenkor mindig jó messzire gurult, hogy minél nehezebb legyen újból elkövetni ellene ezt a merényletet.