Ordító fájdalom
2022.12.08
Még sír a szívem
A szemem most nem
Már tíz éve lesz
Itt hagytál engem
El nem sírt könnyek
Lelkemre nőnek
Ordítva jönnek
Fájó emlékek
Tíz éve már nem mondhatom neked
Édesanyám mennyire szeretlek
Csöndes temetőben fenyvek alatt
Egy kis sírhant örökre eltakar.
A titkot Te már biztosan tudod
Talán találkozunk, ha átjutok
Te vársz engem majd a túlsó parton
Te segítesz át a buktatókon.
Vagy majd egyszer, itt a Földön
Másik testbe bújva talán közlöm
Én vagyok, ismersz? Emlékszel-e
rám?
Mily jó újra együtt lenni. Anyám!
2003.