József
A József héber eredetű férfinév. Jelentése: Jahve gyarapítson illetve Isten tegyen a most született gyermekekhez. John Marco Allegro szerint a kő jelentésű héber jaspis szó származéka. Ez a főpapok palástján és mellén hordott drágakő díszekre vésett törzsi jelekre utal. Női párja: Jozefa, Jozefin, Jozefina
Gyakorisága
Magyarországon a 18. századtól kezdve a leggyakoribb férfinevek között van. Az 1970-es évektől veszített a népszerűségéből, de még az 1990-es években is igen gyakori név, a 2000-es években a 28-43. legnépszerűbb férfinév.
***
Név elemzése:
A József név érzékeny, álmodozó és intuitív egyéniség kialakulását segíti, aki fogékony a különféle művészeti ágak iránt. Viselői sokkal inkább használják az érzékeiket, mint az eszüket, de megérzéseik sokkal erősebbek és pontosabbak, mint az emberek többségének. A pénzügyek igen távol állnak a Józsefektől, ezért ritkán részesülnek tehetségükhöz és a munkájukba fektetett energiához méltó anyagi elismerésben.
***
Becenevei: Józsi, Józsika, Jóska, Joci, Jocó, Dodi, Dodó, Dodika.
Jellemzése: e nevet viselő férfiak legtöbbje érzékeny, álmodozó, nagyon kreatív. Jellemző rájuk, hogy művészeti ágban helyezkednek el és dolgoznak, mivel szeretik a kreatív megoldásokat igénylő feladatokat. Könnyen szót értenek másokkal, jó hallgatók és tanácsadók egyaránt, szeretnek segíteni másoknak.
Érzékenységük is mutatja, hogy jobb szeretnek az érzékeikre hallgatni, mint az eszükre, rettentően intuitívak. Egyébiránt ezen képességük erősebb is, mint a legtöbb embernek, bízhatnak megérzéseikben. Az élvezeteket előnyben részesítik, szeretnek minden újat kipróbálni, kíváncsi természetűek. A Józsefekre nem jellemző a jó pénzügyi érzék, így nem gazdálkodnak jól a pénzzel, sokszor túlköltekeznek. Ezen férfiak önfeláldozó emberek hírében állnak, fontos számukra az érzelmi biztonság, párjuktól általában nagymértékben függenek.
A kudarcot sokszor rosszul kezelik, agresszívvá válhatnak, ha valami nem a tervük szerint sikerül. Másokhoz könnyen kötődnek, ragaszkodóak, szeretetteljesek és jólelkűek, könnyen fellobban bennük a féltékenység. Mivel fontos nekik a szeretet adás- és kapás, ezért folyton keresik azokat az élethelyzeteket, ahol megkapják a kellő törődést. Emiatt a nagyfokú kötődés miatt a Józsefek hajlamosak kihasználhatónak és naivnak lenni, könnyen becsaphatják őket.
***
József is meleghozó nap. Az ezt követő jó idő beálltára utal a tesmagi Mihály Józsefné (1910) hajdani adatközlő visszaemlékezése: "József napjáig nem vót szabad levetnyi a cipőköt. Utánna már mint gyerekek mezítláb jártunk, mer József meghozta a meleget". Adatközlőink azonban azt is megcáfolták, hogy az e napokkal kapcsolatos, fent idézett jósló-versike állítása nem mindig igazolódott be. Ipolynyéken hallottam, hogy néha "Szent József is beűt Gergővel a kocsmába, mer rossz idő vót. Csak Gyümölcsojtó hajtotta ki őköt onnan".
Ha József napján rossz idő volt, akkor – a jóslás szerint – "sok halott lett abba´ az évbe´". Más területekről ismerjük azt a tilalmat, miszerint József-napig a méhészeknek nem volt szabad semmit sem kiadniuk a házból, mert ezzel együtt a méh-hasznot szolgáltatták volna ki. Somogyban is jósolgattak ilyenkor az időre. Így mondogatták: "ha József napján fuj a szél, akkor hetekig fuj". A jó idő viszont bizakodásra adott okot: "Ha József napján derül,/ a bőség hozzánk beül". Figyelték az e napi szivárványt is: a jól látható színből jó termésre, a bordóból sok borra, a zöldből sok gombára, a sárgából bőséges kukoricatermésre jósoltak. De szemlélték az ilyenkor visszatérő fecskék és gólyák tollazatát is. Ha az piszkos volt, jó termésre következtettek. E napon kellett a paprika- és a paradicsommagot is elvetni, hogy jó palánta legyen belőle. (Király L., 1995:37-38.)
Muravidéken ilyenkor a marhákat is kihajtották a legelőre, bár a legeltetés csak később kezdődött meg. A József-napi idő itt a következő negyven nap időjárását is előrevetítette, s az esztendő termését is meghatározta: "József kedvessége jó év kezessége". (Penavin O., 1988:72.)
Csallóközben is több hiedelem kapcsolódott József napjához. Ilyenkor engedték ki például a méheket, hogy "a virágzás idejére megerősödve láthassanak hozzá a méz gyűjtéséhez". Továbbá azt tartották, hogy "József osztja ki éneklő madarinknak a sípot, s ez időtől kezdve madárdaltól lesz hangos a vidék". (Marczell B., 1997:36.) Az alábbi linken további részleteket találhatunk, többek között a József név szakrális jelentéséről és Szent Józsefről
https://felvidek.ma/2015/03/sandor-jozsef-benedek/
***
Másik értelmezés szerint az Isten gyarapítson jelentés mellett az alábbi gondolat is az értelmezése a névnek: "elveszi a gyalázatot."
Az érzelmi és az anyagi biztonság megteremtése lehet életének célja és feladata. Ez jelenti számára a kiteljesedést. Mivel az önfeláldozás a feladata, neki mindig le kell mondani arról, amije van. Az anyagiakat is ennek érdekében kapja, ezért nagyban függ sikere a párjától. Nekik kell teremtenie. Házasságban nem képes irányítani, emiatt olyan társra van szüksége, aki ezt megteszi. Mindent érzelmileg közelit meg, nem bírja a kudarcot, ilyenkor agresszívvá válhat. Hajlamos az élvezeteket előnyben részesíteni, de van mikor ezt teljesen elfolytja, és igénytelenné válik. Nagyon erősek a kötődései, ez féltékenységet hozhat. Egész életében éreznie kell, hogy szükség van rá, keresnie kell azokat a helyzeteket, ahol ez megvalósulhat. Könnyen befolyásolható, így sokszor illúziókat kerget. Problémát az anyagi vágyak és a lehetőségek közötti feszültség okozza.
***
Számmisztikailag száma: 9 - a végrehajtó, semmit nem hagy félbe, bármi, amit meg kíván valósítani, annak a végére jár. Néha akár akaratosság árán is. Ez nem testi, sokkal inkább lelki jellegű formában megmutatkozó erőteljesség.
*
Életfeladata egyértelmű: a harmónia és a kiegyensúlyozottság megteremtése. Anyagi, érzelmi és testi viszonylatokban is. Ha sikerül a mérleg nyelvét egyensúlyba hozni, akkor fog tudni végleg kiteljesedni.
Az önfeláldozás fontos kérdéskör esetében, általában ragaszkodik ahhoz, amije van, amit megteremtett, mégis rendszeresen hasonló élethelyzetben találja magát. Olyanban, ahol le kell mondania valamilyen számára fontos dologról, ha egy annál is nagyobbhoz, lényegesebbhez juthasson hozzá.
***
Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese
Március 19-e Szent Józsefnek, az egyetemes Egyház védőszentjének főünnepe. A keresztény házasságok és családok, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentjére emlékezünk.
Szent József valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.
Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de "Dávid házából és nemzetségéből származott" (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket.
Néhányan ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott, álmában. Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztán a napszakról van szó. Az éjszaka jelentése abban az időben egyet jelentett a gonosz erők tevékenységével és a kísértések rendkívüli aktivitásával. Az éjszaka tehát József kétségekkel teli lelkiállapotára is utal. Lemondani saját álmairól és a legtisztább asszonnyal együtt élni teljes önmegtartóztatásban nem lehetett könnyű döntés Józsefnek. Amikor azonban elfogadta Isten akaratát, végig kitartott küldetése mellett, otthont adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról.
Mindkét gyermekségtörténet úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll Jézus életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.
József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt. József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. És Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. Az angyal álomban világosította föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József helyzetét Jézussal szemben Isten határozta meg. József és Jézus kapcsolata egyedül Istentől származott.
Józsefnek nagy üdvtörténeti szerep jutott. Az ő közvetítésével lépett kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus az Ószövetséggel, róla szállt át az ábrahámi és dávidi örökség. Jézus átvette Józseftől ezt az örökséget, amennyiben ő lett az ószövetségi üdvrend beteljesedése. Máté genealógiájából kitűnik ez.
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (vö. Lk 2,42). Amikor a názáreti "ács fia" elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már egyébként valószínűleg nem élt. Ilyen közel lévén a Megváltóhoz, csendben élte le életét, "hallgató szentként" nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és "hallgatásáért" cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.
A nyugati egyház naptárainak tanúsága szerint a 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.
Mindenható Istenünk, Te Szent József hűséges gondviselésére bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add, kérünk, hogy Egyházad az ő közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és teljesítse az üdvösség szent művét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
A katolikus vidékeken József napja tavaszkezdetnek számít. Azok a szegediek, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: "Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő." Más mondás szerint: "Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik."
Az ország sok vidékén ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat. Göcsejben a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.
***
József rezgésszáma:
J + O + Z + S + E + F = 1 + 6 + 8 + 1 + 5 + 6 = 27 = 2 + 7 = 9
Jelentése, értelmezése:
9.: Az önfeláldozók és a segítők
Rájuk jellemző, hogy egész életük során segítséget nyújtanak másoknak, és rájuk mindig, minden helyzetben lehet számítani! Az emberiség sorsa pedig mindig fontosabb lesz nekik, mint saját maguk. Segítőkészek és önfeláldozók, ezért nagy anyagi javakat sosem élvezhetnek, hiszen ahogy pénzhez jutnak, rögtön szétosszák, és eladományozzák másoknak.
***
9. szám névérték: Önzetlen, önfeláldozó, segítőkész személy. Az emberiség sorsának jobbításán fáradoznak, saját érdekeiket gyakran háttérbe szorítják. Sosem gazdagszik meg, mert amint hozzájut valamihez, szétosztja a rászorulók közt.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef
https://www.nevenapja.hu/nevnapok/jozsef_nevnap.html
https://www.szammisztika.hu/forum/topik/9
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jozsef-boldogsagos-szuz-maria-jegyese-95240