Hófehérke
2023.01.07
Farsangi verses mese
Szervusztok gyerekek!
Eljöttem közétek.
Hófehérke én vagyok,
szeretnek az állatok.
Tarka-barka őzikék,
tapsi füles nyuszi nép
mindegyik engem szeret,
nélkülem mind kesereg.
A sötét erdő rengeteg,
minden lépésnél reszketek,
végül egy csöppnyi fényt látok,
a hét törpe házára találok.
Náluk boldogan élhetek.
A törpék nagyon rendesek.
Én a gondjukat viselem.
Mind a hetet kedvelem.
Van egy gonosz mostohám,
tőle hátad borsózik ám,
mérgezett almával megetet,
lehunyom tőle a szememet.
Üvegkoporsó lesz a nyoszolyám,
erdei virág a kispárnám,
de nem kell megijednetek,
mert rám talál egy szép herceg.
Várába engem elvinne,
vállára is vesz négy törpe,
egyikük mégis meghökken,
ettől koporsóm nagyot zökken.
A rázkódástól felébredek,
megpillantom a hercegemet.
Boldogan nyújtom neki kezemet,
várába követem kedvesemet.
Csapunk is rögtön nagy lakodalmat.
A meghívott vendégsereg hatalmas.
Közöttük lenne a mostohám is,
de a hírre megpukkad máris.
Debrecen, 1990. január 29.