Bogáncs
A bogáncs (Carduus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának bogáncsformák (Carduoideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A carduus latinul bogáncsot jelent.
Egyes Carduus-fajok bogarak és lepkék lárváinak tápnövényéül szolgálnak; ilyen például a sárgagyűrűs bogáncscincér és a bogáncslepke.
A bogáncs szó általánosabb értelemben használatos a kórószerű tüskés gyomnövények elnevezésére. A közönséges bojtorjánnak (Arctium lappa) szinonímája szintén a bogáncs. Néhány növény, amelynek köznapi nevében szerepel a 'bogáncs' szó: bókoló bogáncs (Carduus nutans), fodros bogáncs (Carduus crispus), szürke bogáncs (Carduus glaucus), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), szamárbogáncs (Onopordum acanthium).
sárgagyűrűs bogáncscincér
***
Bókoló
bogáncs, a legelők réme
A bogáncs Skócia nemzeti virága, de egyben az egykori brit gyarmatok átkozott gyomnövénye. Csak a rovarok szeretik, senki más.
A bókoló bogáncs (Carduus nutans) kétéves fészkesvirágzatú, szúrós növény, amely hazánk egész területén elterjedt. A Carduus szó tövist és bogáncsot jelent, a nutans hajlongót-bókolót. És valóban, a növény minden része szúr, valamint a nagy lila virágzatok többnyire lefelé hajlanak. A legenda szerint az éjjel bogáncsba botlott lopakodó ellenség jajgatása riasztotta a skótokat, és így segítette a tövises virág a sereget a haza megvédésében. A Bogáncsrend lovagjává válni ma is az egyik legmagasabb kitüntetés Skóciában.
Legelő
állatok ápolgatják
A bókoló bogáncs az eurázsiai napos legelők tipikus növénye. Az első évben csak mintegy fél méter átmérőjű tőlevélrózsát fejleszt. Az állatok a szúróssága miatt megkímélik, viszont körbelegelve megszabadítják a vetélytárs növényektől. A második évben egy-másfél méter magasra növő terebélyes bogáncs is ehetetlen a nagyobb állatok számára, de a körbetaposásuk jó táptalajt teremt a szél terjesztette terméseknek. Így a bogáncs egyre nagyobb területen hódít, rosszabb esetben beborítja az egész legelőt. Ez történik manapság Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Afrikában, ahol a bókoló bogáncs irtandó, invazív betolakodóvá vált. A rendkívül formagazdag növénynek számos alfaja és hibridje ismert a világ minden sarkából. A melegebb tájakon egynyári növényként még szaporább.
A
legelőt tönkreteszi, de közben a rovarokat bőségesen táplálja
A bogáncs a túllegeltetett és a bolygatott legelőkön nálunk is átok a háziállatok szempontjából, de tápnövénye számos rovarnak. A fészkenként száz, nektárban gazdag csöves virág nagyon csalogató, a bibék hosszan kinyúlnak, de a rövidebb porzók virágporáért mélyre kell hatolniuk a bogaraknak. A bókoló bogáncs késő őszre elszáradt százezer terméses kórója kiváló természetes madáretető a havas teleken. Az olajban gazdag kaszatok madarak életmentői a hidegben.
***
bogáncs
– 'szúrós kórószerű növény'.
A bog származéka -cs képzővel, amely kicsinyítő vagy ellátottságot fejez ki, tehát a bogács 'csomócska' vagy 'csomós'; ez a növény gömbölyű, ruhába tapadó termésére utal. Az n itt inetimologikus járulékhang, mint a bakancs, bilincs szavakban.
***
Máriatövis
(Silybum marianum) gyógynövény
A
bogáncs szóról valószínűleg sokakban egy haszontalan, kórószerű gyomnövény képe
merül fel. És valóban, a máriatövis, más néven tarka bogáncs megtévesztően
álcázza magát: kellemetlen kinézettel, szúrós tövisekkel.
Ám ez
esetben a látszat rendkívül megtévesztő. A máriatövis ugyanis az egyik
leghatásosabb gyógynövény, melyet már az ókorban is előszeretettel használnak.
Vajon
mi lehet a titka ennek a gyógynövénynek, melynek kérges külseje valójában a
legjobb természetes májvédőszert takarja?
A
máriatövis gyógynövény rendszertani besorolása, származása
A gyógynövény a fészkesvirágzatúak rendjébe és azon belül az őszirózsák családjába tartozó kétéves növény. A növény a mediterrán térségben őshonos, Délkelet-Ázsiából származik, de mára már egész Európában elterjedt, és hazánkban is igen népszerű. Gyakran találkozhatunk vele kiránduláskor az utak szélén.
A
gyógynövény egyéb, népi megnevezései: szamárkóró, őszbogáncs vagy boldogasszony
tövise. Ez utóbbi megnevezés egy legendából származik.
A
növény akár másfél méter magasra is megnövő, telepekben élő lágy szárú
gyógynövény, levelei márványozott hatást keltenek. Fészkes virágzata bíbor vagy
fehér színű, tojásdad bóbitás terméssel. Külső fészekpikkelyein kemény, szúrós
tövisek találhatóak.
A
gyógynövénynek minden része ehető, de fő hatóanyagai a magvaiban bújnak meg. Az
ókorban zöldségként fogyasztották, olajjal és sóval, manapság leginkább tea
formájában. Száraz, kemény szárát tüzelésre is használták.
A
máriatövis magjait ősszel érdemes leszedni: a szárítsuk ki a levágott
termésfejeket, és rázzuk ki belőle a magokat.
A
gyógyszeriparban elsősorban májvédő, méregtelenítő hatásait használják ki,
illetve a gyilkosgalóca-mérgezés túlélési esélyeinek növelésére alkalmazzák.
Legfontosabb előnye a máj sejtjeinek regenerálása, ami a benne található szilimarinnak köszönhető.
Egyéb gyógyhatásai: méregtelenítő, vérnyomásemelő, epehajtó, görcsoldó, emésztést segítő, vízhajtó, allergiacsökkentő.
A máriatövis gyógynövénynek régen a gyökereit is használták, tejszaporításra illetve hánytatásra is.
A gyógynövényt a többi mellett Mária tövises tejének is nevezik népiesen. Ennek oka egy néhány faluban mindmáig élő történet. Eszerint a máriatövis azért csoda-gyógynövény, mert egy csodából keletkezett. Mikor Szűz Mária a csecsemő Jézussal menekült, útközben gyorsan megszoptatta a gyermeket. Közben egy csepp tej a földre hullott, és az hozta életre a máriatövis gyógynövényt.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bog%C3%A1ncs_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)
https://hobbikert.hu/magazin/bokolo-bogancs-a-legelok-reme.html
https://kezdokertesz.hu/mariatovis-silybum-marianum/
***
Kapcsolódó tartalom:
Saját mesém: https://www.ironkate.hu/l/miert-szuros-a-bogancs/
Saját versek: https://www.ironkate.hu/l/bogancsok/